» A Nevelés fontos?
Amikor nagy testű kutyáról van szó sokkal fontosabb a helyes nevelés, ha a fejünkre nő sokkal nehezebb vele mint egy kistestűvel. Legyünk mindig következetesek , türelmesek és a jutalomfalatra alapozva tanítsuk meg dolgokra. Az éhes kutya jutalomfalattal könnyebben motiválható, teli gyomrú kutyával nincs értelme kínlódni. Nem attól okos a kutya, hogy pacsit ad vagy leül kéregetni, hanem ha szót fogad. Éreztessük vele „ki az úr a háznál”, szeressük, de tartsuk meg a „három lépés” távolságot. Az etetés előtt 10-20 perces foglalkozás csodákra képes. KÖVETKEZETESSÉG: a kiadott parancsot mindig követeljük meg, ha kell jutalomfalattal, vagy akár kényszerítéssel, félbehagyott feladat ne legyen. FONTOS, minden kényszerítés után DICSÉRET (szóban, simogatással, jutalomfalattal) ne legyen rossz „szájíze” se a kutyának se a gazdának a feladat végére. TÜRELEM: mivel a kutyánk nem érti az emberi beszédet ezért rá kell vezetnünk, hogy mit akarunk tőle, lesz amit 2-3 ismétlés után tudni fog, de lesz amit sokáig nem ért meg (ehhez kell a türelem igazán). Sokat sétáljunk vele minél forgalmasabb helyeken a jó szocializáció (más kutyák és emberekhez való hozzáállás) végett. Sose a kutya megy elől, hanem a főnök ( a banda főnök se hátul kullog ,az ártana a tekintélyének ). Érdemes kutyaiskolába vinni. A kölyökkori nevelés a legjobb ( ha már tele van rossz szokásokkal, sokkal nehezebb átnevelni),ott pár óra alatt sokkal többet tanul a többi kutyától, mint tőlünk bármikor, a közös játékról nem is beszélve. Mi nem tudunk helyettesíteni egy másik kutyát, nem tudunk vele futkározni, birkózni úgy mint egy másik kutya.
» Milyen kutyát válasszak?
Általában a szuka nyugodtabb, ragaszkodóbb, jobban tanítható. A kertben lévő növények nincsenek „veszélyben”, mivel a territóriumát nem jelöli meg mindenáron. Nem csavarog, nem hajtja a nemi ösztön, de tüzelése alatt számíthatunk hívatlan látogatókra (idegen kan kutyák mindent elkövetnek, hogy a közelébe férkőzhessenek) ami sok kellemetlenséget okozhat.
A kan általában nehezebben tűri a kiképzést, épp ezért határozottabb fellépést kell alkalmazni vele szemben. Jó környezetben nem kívánkozik csavarogni, de ha megérzi a „közelben” tüzelő szuka szagát, akkor nehéz visszatartani és akár napokra is eltűnhet, ha nincs biztonságos (szökés biztos) kennel kialakítva számára. A kan kutya őrzi a „felségterületét” épp ezért meg is jelöli a vizeletével, hogy tudassa más kutyákkal, ebből következik, hogy a területén lévő növények előbb-utóbb megsínylik mindezt.
Ami közös: akár kan, akár szuka, mindegyiket nagyon lehet szeretni, mint ahogy ők is feltétel nélkül szeretnek bennünket. Megfelelő odafigyeléssel mindegy, hogy milyen nemű, sokkal több örömet fogunk kapni tőlük, mint bosszúságot.
» Mivel etessünk?
Kutyatáp, nyers etetés(BARF) vagy házi koszt? Mindegyik jó, de azért nem árt figyelembe venni bizonyos dolgokat.
A kutyáknak nincs szükségük fűszerekre, annál inkább vitaminokra, ásványi anyagokra, fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, rostokra, amik természetesen a házi kosztban is megvannak, de nem tudhatjuk, hogy milyen arányban, továbbá fontos tudni, hogy emészthetőség szempontjából a főtt ételnek már csak alig 80%-át tudja hasznosítani a kutya, ezért hosszútávon nem ajánlott a házi koszt. Más kell a kölyöknek, a felnőttnek, az öregnek, a kicsinek, a nagynak, az aktívnak, az átlagosnak stb. A mai korszerű tápokban mindez megvan, ráadásul a megfelelő arányban a megfelelő kutyának. A prémium és a szuperprémium tápok teljes értékűek, mondhatni ez kell a kutyának. Az átlagos, olcsóbb tápok esetében érdemes étrend kiegészítőket használni (zöldkagyló kivonat, rénszarvascsont por stb.) amik a helyes csontfelépítést, a szép szőrzetet biztosítják, az ízületi gondokat megelőzik. Nyers etetés? Nos a legideálissabb a kutyáknak, ha abból indulunk ki, hogy ragadozó ősőkkel rendelkeznek. Igaz háziasítva lettek, de az emésztőrendszerük, fogazatuk nem változott. Étrendjük alapja a hús, de azt eltalálni, hogy milyen arányban adjuk a kutyánknak a szénhidrátot, fehérjét, ásványi anyagokat, zsiradékot, és vitaminokat vitaminokat, az bizony nagy odafigyeléstés tudást igényel. Bármilyen kutyát is választ, mindenképp konzultáljon a tenyésztővel vagy az állatorvossal a lehető legjobb étrend választása végett, ami a kutyájának megfelelő.
» A kutya és gyerek viselkedése
A kutyákhoz való hozzáállás
Nap mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a szülők (akik valószínűleg maguk sem rendelkeznek alapvető ismeretekkel a kutyákról) nem tanítják meg a gyerekeiket arra, hogyan közeledjenek a kutyákhoz, sőt, sokszor beléjük nevelik a félelmet, amivel maximalizálják a harapás kockázatát.
A kisebb (3-10 éves) gyerekek körében jellemzően kétféle reakció fordul elő, ha kutyával találkoznak:
Az egyik, hogy habozás nélkül kezdenek közeledni a megpillantott eb felé, kissé előredőlve, a kezet előrenyújtva, olyan testtartásban, mint aki meg akarja ragadni, mint egy játékot. Ez általában nem tetszik a kutyának, a gyerek megsérti a személyes terét, ráadásul a testtartásával és a szemkontaktussal is fenyegetést sugall. A kutyák természetes reakciója ilyenkor a figyelmeztető morgás, vagy az ugatás, illetve a félresomfordálás. Az ilyen esetek általában úgy végződnek, hogy a szülő megijed és elrángatja a gyereket. Nem mond a gyereknek semmit, vagy még rosszabb ha leszidja, aki így soha nem fogja megérteni, hol volt a hiba.
A Másik esetben, ha fél a gyerek a kutyától, csak arrébb húzódik a gyerek, de sokszor elkezd kapkodni, sikítozik, ugrál, ha van a kezében valami, elkezdi lóbálni - szóval mindent megtesz, amivel felhívja magára a figyelmet,felpörgeti a kutyában a feszültséget és ezzel veszélybe sodorja önmagát. A tapasztalt gazdák nagy ívben elkerülik az ilyen, láthatóan bizonytalan gyerekeket, pórázon tartva a kutyát, hogy biztosan ne legyen gond. A legrosszabb, amikor a gyerek megpróbál elfutni, hiszen a kutya jó eséllyel utána rohan vagy azért, mert játszani akar vagy azért, mert bekapcsolt nála a zsákmányszerzési ösztön.
Fontos lenne megértetni a szülőkkel, hogy az ő felelősségük is az, ami a kutya-gyerek találkozáskor történik. Aki félelemre kondicionálja a kicsiket, az kihívja maga ellen a sorsot, csakúgy, mint aki nem érteti meg a gyerekekkel, hogy a kutya érzékeny lény, amit nem lehet megszorongatni vagy felkapni mint egy plüssállatot.