Gyakori kérdések

A kutya és gyerek viselkedése

A kutyákhoz való hozzáállás   Nap mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a szülők (akik valószínűleg maguk sem rendelkeznek alapvető ismeretekkel a kutyákról) nem tanítják meg a gyerekeiket arra, hogyan közeledjenek a kutyákhoz, sőt, sokszor beléjük nevelik a félelmet, amivel maximalizálják a harapás kockázatát.   A kisebb (3-10 éves) gyerekek körében jellemzően kétféle reakció fordul elő, ha kutyával találkoznak: Az egyik, hogy habozás nélkül kezdenek közeledni a megpillantott eb felé, kissé előredőlve, a kezet előrenyújtva, olyan testtartásban, mint aki meg akarja ragadni, mint egy játékot. Ez általában nem tetszik a kutyának, a gyerek megsérti a személyes terét, ráadásul a testtartásával és a szemkontaktussal is fenyegetést sugall. A kutyák természetes reakciója ilyenkor a figyelmeztető morgás, vagy az ugatás, illetve a félresomfordálás.  Az ilyen esetek általában úgy végződnek, hogy a szülő megijed és elrángatja a gyereket. Nem mond a gyereknek semmit, vagy még rosszabb ha leszidja, aki így soha nem fogja megérteni, hol volt a hiba.  A Másik esetben, ha fél a gyerek a kutyától, csak arrébb húzódik a gyerek, de sokszor elkezd kapkodni, sikítozik, ugrál, ha van a kezében valami, elkezdi lóbálni - szóval mindent megtesz, amivel felhívja magára a figyelmet,felpörgeti a kutyában a feszültséget és ezzel veszélybe sodorja önmagát. A tapasztalt gazdák nagy ívben elkerülik az ilyen, láthatóan bizonytalan gyerekeket, pórázon tartva a kutyát, hogy biztosan ne legyen gond. A legrosszabb, amikor a gyerek megpróbál elfutni, hiszen a kutya jó eséllyel utána rohan vagy azért, mert játszani akar vagy azért, mert bekapcsolt nála a zsákmányszerzési ösztön. Fontos lenne megértetni a szülőkkel, hogy az ő felelősségük is az, ami a kutya-gyerek találkozáskor történik. Aki félelemre kondicionálja a kicsiket, az kihívja maga ellen a sorsot, csakúgy, mint aki nem érteti meg a gyerekekkel, hogy a kutya érzékeny lény, amit nem lehet megszorongatni vagy felkapni mint egy plüssállatot.

Kutya a családban

» A fajta kiválasztásának módja

KUTYA A CSALÁDBAN!

A fajta kiválasztásának módja

A mai világban a nekünk megfelelő kutya kiválasztása sokkal nagyobb körültekintést igényel mint a múltban. Nem is olyan régen még csak az udvarokon és tanyákon láthattunk kutyákat, akiket házőrzésre, idegenek jelzésére és a háziállatok őrzésére, terelésére, valamint vadászatra tartottak. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb teret hódít a kedvtelésből tartott kutya. A családba került kutyáknak nincs más „dolguk” mint örömet okozni, megszépíteni a gazdik mindennapjait. A probléma viszont az, hogy minden gazda és minden kutya más. Lehet, hogy Mi nem vagyunk képesek a kutyát megnevelni, vagy épp a kutya nem tudja azt „nyújtani” amit elvárunk tőle.

A megfelelő kutyafajta kiválasztásánál sok mindent figyelembe kell venni.

 Kiindulási pont, hogy milyen kutyát szeretnénk. Jelenleg közel 500 kutya fajtából tudunk választani. Határozzuk meg, hogy mire kell. Lehet hobbi (család kedvence), ezek általában kistestű úgynevezett társasági kutyák, mint a yorki, csivava, mopsz, s.t.b., Lehet házőrző, ezen belül a jelző kutyák mint a tacskó, puli, beagle, s.t.b. vagy a nagyobb testűek akik a tényleges őrzésre is alkalmasak a termetüknél fogva, ilyenek a  kuvasz, német juhász, argentin dog, s.t.b. Vannak a „munka” kutyák akiket vadászatra,(pl. vizsla) örzésre,(pl. moszkvai őrkutya) mentésre (pl. labrador), sportra (pl. agár) tarthatunk. Milyen legyen a külseje, kicsi vagy nagy, rövid vagy hosszúszőrű, nyúlánk vagy zömök. Ezek alapján válasszunk ki legalább 5-6 fajtát, akik a család mindegyik tagjának tetszene. Olvassunk utána a neten, forduljunk szakemberhez, tenyésztőhöz, fajta tartóhoz, illetve keressünk fel kutyaiskolát és alaposan tájékozódjunk a kiválasztott fajták jellemzőiről. Mennyi törődést és időt igényel a tartásuk. Kell e a bundájukat karbantartani, kozmetikába hordani (elsősorban benti kutyák bármilyen fajta is), sokat futtatni akár 10-20 km-en át, (husky, agár) vagy éppen szellemileg kell foglalkozni vele (border collie). Mennyire családszeretők, egy emberes kutyák, mint általában a pásztor kutyák, vagy családcentrikusak és gyerek szeretők (itt nagyon sokfélét fel lehetne sorolni szerencsére). Milyen életkörülményekhez szoktak, elsősorban benti élethez szokott kutyák vagy a szabad levegőn érzik jól magukat. Minderre választ kapunk velük kapcsolatban, ha a fajta történetüknek gondosan utána járunk.

Következő pont, hogy felmérjük a saját életvitelünket. Mennyi szabadidőnk van, akár napi2-3 óra is lehet, de minél több annál jobb. Mennyi fölös energiánk, kedvünk van, bírjuk e lendülettel a minden napos sétákat vagy futtatásokat és idegzetünk a neveléshez, játékhoz és együtt éléshez. Mindezt az elkövetkező 10-15 évre kell beterveznünk, mivel átlagban ennyi ideig élnek a kutyáink. Milyen karakterek vagyunk, tudunk e megfelelő magabiztosságot, nyugalmat, határozottságot árasztani kutyánk felé. A kutya neveléséhez ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek, hogy a kutyánkkal elfogadtathassuk magunkat mint „falkavezér”. A kiválasztott,  megismert fajták tulajdonságai és a saját „kapacitásunk” összevetése alapján lehet a legkörültekintőbben kiválasztani az új családtagot. Természetesen a fajtatiszta és a keverék,  tenyésztőtől vásárolt, vagy menhelyről kihozott kutyusoknál is ugyanazokat kell figyelembe venni.

A következő részben a saját kutya kiválasztásáról olvashatnak